Mi a nyitvatartási idő?

Hétfő 08:00 - 15:00 Kedd 08:00 - 15:00 Szerda 08:00 - 15:00 Csütörtök 08:00 - 15:00 Péntek 08:00 - 12:00

Czegle Kft

Útbaigazítási információk Weboldal A vállalkozás elérése

A Czegle Kft. mergbízható, több mint 30 éve működő, ügyfélközpontú cég. Alakulással kapcsolatos gazdasági tanácsadás. Adóigazolások igénylése.

Küldetésünk, hogy a piacon ritka, valóban megbízható és ügyfélközpontú könyvelő- és adótanácsadói szolgáltatást nyújtsunk partnereink részére. A tevékenységnek leginkább megfelelő vállalkozási forma kiválasztásával segítünk Önnek, hogy a legoptimálisabb megoldást választhassa, adótervezéssel együtt. Cégalapítással kapcsolatosan:
Társasági szerződés elkészülte után Adóhatóságokhoz történő bejelentkezések, bevallások elkészítése. Könyvviteli szolgáltatás:
•"NOVITAX - könyvelőlánc" tagjaként, több évtizedes tapasztalattal és felelősséggel vállaljuk:
•Mérleg, eredménykimutatás, cash-flow kimutatás elkészítését.
•Könyvelés kettős, és egyszeres könyvvitel rendszerében. Készlet, vevő-szállító nyilvántartás, fizetési felszólítások, fizetési hátralékok karbantartása-vezetése, saját termelésű készletek, vásárolt készlet analitikus nyilvántartása. Számviteli politika és szabályzatok elkészítése:
A számviteli politika keretén belül előírt szabályzatok elkészítése. Bér, TB Ügyintézés:
Bérszámfejtés, alkalmazottaknak, tagoknak, egyéb jogviszonnyal rendelkezőknek. Munkaügyi feladatok ellátása, Cafeteria szabályzat kidolgozása, bevezetése, karbantartása. Költségvetési kapcsolatok kezelése:
Adóbevallások, önellenőrzések elkészítése, adófolyószámla kezelése, egyeztetése. Köztartozásmentes adózói adatbázisban való feltüntetés ügyintézése. Beszámoló készítése és megküldése:
Beszámoló elkészítése (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet). Beszámoló megküldése Cégbíróság felé. Képviselet adóhatóságok és más hatóságok előtt:
NAV, helyi önkormányzatok jegyzője, mint Adóhatóság, szakhatóságok előtti teljes képviselet. Banki kapcsolatok:
Átutalások elkészítése, továbbítása. Hitelelőterjesztések elkészítése, benyújtása

Vezetői riportok elkészítése, döntés előkészítés:
A kívánt tartalommal és rendszerességgel készítjük el a vállalkozás pénzügyi jövedelmi helyzetéről készített jelentéseket, melyet személyes konzultáció keretében bocsátjuk az Önök rendelkezésére, vagy elektronikus formában küldjük meg. Konzultáció, Adótanácsadás, Adótervezés:
Tanácsokkal látjuk el, hogy gazdasági döntései mindig a legjobbak legyenek. Szak-értőink a legkülönbözőbb területekről állnak rendelkezésére. Mi vigyázunk a pénzügyeire! Adókonferencia szervezése:
Ügyfeleinknek évente 1-2 alkalommal szakmai adókonferenciát rendezünk a hatályos adótörvényekben bekövetkező jogszabályi változásokról.

15/10/2026

ÚJABB DÍJ A NETES CSOMAGRENDELÉSEN
November 1-jétől újabb uniós szabályok lépnek életbe az Európai Unión kívülről érkező csomagok vámkezelésében. Az interneten rendelt küldeményekre a júliusban bevezetett 3 eurós átalányvám mellett további 2 eurós uniós kezelési díjat kell fizetni.

November 1-jétől újabb uniós szabályok lépnek életbe az EU-n kívülről érkező csomagok vámkezelésében, egyrészt szigorodnak a termékazonosítás szabályai, másrészt netes csomagrendelés esetén 2 euró uniós kezelési díjat kell fizetni.

Az Európai Unió július 1-jétől már 3 eurós átalányvámot vezetett be a 150 euró alatti, unión kívülről érkező kiscsomagokra. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kiscsomagok tételsorai után a 3 eurós átalányvámon felül kell novembertől további 2 eurós uniós kezelési díjat kell fizetni.

Mivel az uniós szabályozás értelmében az új kezelési díj a csomag értékétől független, ezért a 150 eurós értékhatár feletti küldeményeket is érinti. Lényeges, hogy a díjfizetést nem a fogyasztóknak, online vásárlóknak kell intézniük. A csomagok vámkezelését, így a vám- és díjfizetést továbbra is a futárszolgálat vagy a platform megbízottja intézi majd. Egyébként a 2 eurós kezelési díj 75 százaléka, az átalányvámhoz hasonlóan, az Európai Unió költségvetését illeti.

Másrészt november 1-jétől a vám-árunyilatkozaton fel kell tüntetni a csomagban lévő termék kereskedői és gyártói termékazonosítóját is. A részletesebb adatok révén a vámhatóságok pontosabban azonosíthatják az importált termékeket, és hatékonyabban szűrhetik ki az uniós előírásoknak nem megfelelő vagy a fogyasztókra veszélyes árukat. A júliusban bevezetett átalányvám óta csökkent az unión kívülről érkező kiscsomagok száma, a forgalom azonban továbbra is jelentős.

14/10/2026

A KÖZÚTI FUVAROZÓK LITERENKÉNT 25 FT-OS EXTRA JÖVEDÉKIADÓ VISSZATÉRÍTÉST KAPNAK.
Elfogadta a parlament azt a törvénymódosítást, amelynek alapján a kereskedelmi gázolaj esetén év végéig a jövedékiadó-törvény 113. paragrafus (5) bekezdésében meghatározott összegnél literenként 25 forinttal magasabb összegű jövedéki adót lehet visszaigényelni a törvény hatálybalépésének napjától december 31-éig kiállított bizonylatok után. A kedvezmény a 7,5 tonna feletti tehergépjárművekre és az autóbuszokra vonatkozik.

A jövedéki adóról szóló törvény (Jöt.) 150. paragrafus (46) bekezdésének módosítása szerint a fuvarozók a hazai tankolásokról szóló számlák alapján, a NAV felületén keresztül igényelhetik majd vissza a plusz összeget. Az adóhatóság a törvény kihirdetését követő 5 munkanapon belül közzéteszi a Magyar Közlönyben és az internetes honlapján az adó-visszaigénylés mértékét.

A Jöt. 3. paragrafus (2) bekezdésének 21. pontja rögzíti, hogy mely járműveket érinti a többlet adó-visszatérítés. Ezen passzus szerint a kereskedelmi gázolaj olyan gázolaj, amelyet
a) ellenszolgáltatás fejében vagy saját költségre kizárólag közúti árufuvarozásra szolgáló, legalább 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművel vagy nyerges járműszerelvénnyel (nyerges vontatóval) végzett közúti árufuvarozáshoz, vagy
b) akár menetrendszerű, akár nem menetrendszerű forgalomban, a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott M2 vagy M3 kategóriába tartozó gépjárművel végzett személyszállításhoz használnak fel.

07/10/2026

MEGJELENT AZ ÚJRASZABOTT KATA TERVEZETE
A KATA szélesebb kör számára lenne választható, már nem csak magánszemélyeknek lehetne számlázni. Viszont a céges bevételekre különadó és korlátozások vonatkoznának, a nyugdíjasok és nem főfoglalkozásuak számára a tervezet szerinti KATA nem néz ki előnyösebbnek, mint a most élő átalányadó.

Fontos, hogy nem elfogadott jogszabályról, csakis tervezetről van szó!

1. Kik választhatnák?
Az új adónem csakis egyéni vállalkozóknak szól, nem engedi a KATÁZÁST cégeknek. A KATÁT nem választhatná például az, akinek az adószámát a NAV az adott évben vagy az előző 12 hónapban törölte, szintén kizáró ok lenne, ha az egyéni vállalkozó az adott évben saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből bevételt szerzett. (Bár itt a régi gyakorlat az volt, hogy magánszemélyként lehetett bérbeadni, csakis KATÁS egyéni vállalkozóként nem).

2. A legnagyobb változás: cégeknek is lehetne számlázni, viszont ennek komoly ára van, a céges bevételekre 15%-os kiegészítő adó vonatkozna.

3. Mennyi lenne a havi KATA?
Főfoglalkozású kisadózónak 2027-től: havi 100e Ft.
Nem főfoglalkozású kisadózónak 2027-től: havi 50e Ft.
A régi KATA szerint adózóknak 75e Ft, de ők csak magánszemélyeknek számlázhatnának.
Nem főfoglalkozású például az, akinek van legalább heti 36 órás munkaviszonya, nyugdíjas, illetve több más, a törvényben felsorolt jogcímen sem minősül főfoglalkozásúnak.
2028-tól már nem fix összeg lenne a havi adó, hanem a minimálbérhez kötnék a fizetendő fix havi tételeket.

4. A tervezet szerint az éves bevételi keret 22M Ft lenne. Ha valaki egész évben KATA-s, akkor a 22M Ft-ot meghaladó bevétel után 40%-os különadót kellene fizetnie. Ha valaki év közben kezdi vagy szünteti meg a KATA-t, akkor a 22M Ft-os keretet arányosítani kellene. Jövőre áfában az alanyi mentesség határa is 22 M Ft lenne, így végre a KATA és az áfamentesen kiszámlázható korlát határa is megegyezne.

5. Céges bevételnél jön a 15%-os kiegészítő adó: Ha az egyéni vállalkozónak kifizetőtől származik bevétele (pl. cégek, önkormányzatok, alapítványok) akkor az 15%-al adózik. A kiegészítő adó lényegében úgy működik, hogy a kifizetőtől származó bevétel × 15% és ebből le kell vonni a fizetendő havi tételes KATA összegét. A fennmaradó összeg után kell megfizetni a kiegészítő adót.

6. Van egy nagyon fontos 50%-os szabály is, a tervezet szerint megszűnne a KATA-alanyiság, ha egy adóévben ugyanattól a kifizetőtől, illetve az ahhoz kapcsolódó vállalkozásoktól származó bevétel eléri az összes bevétel 50%-át. Ez akadályozná meg, hogy valaki gyakorlatilag egyetlen cég kvázi alkalmazottjaként KATA-s vállalkozó legyen. Ráadásul a volt munkáltatónak sem lehetne számlázni: megszűnne a KATA, ha a kisadózó a munkáltatójától, a munkaviszony megszűnését követő 24 hónapon belül a volt munkáltatójától, illetve ezek jogutódjától vagy kapcsolt vállalkozásától szerezne ilyen bevételt. Ez egyértelműen a munkaviszony vállalkozói jogviszonnyal történő kiváltását próbálja megakadályozni.

7. Mikor nem kellene havi KATA-t fizetni? Nem kellene megfizetni a tételes adót, pl: táppénz, CSED, GYED, GYES, GYET, ápolási díj, vagy az egyéni vállalkozás szüneteltetése esetén. A szüneteltetésnél azonban fontos kivétel: ha a vállalkozó a szünetelés alatt KATA-s tevékenységet végez vagy bevételt szerez, akkor ismét fizetési kötelezettsége keletkezik.

8. Mit vált ki a havi KATA? A tételes adó megfizetésével a főfoglalkozású kisadózó mentesülne többek között a vállalkozói SZJA, az átalányadó, saját SZJA, saját TB-járulék, szociális hozzájárulási adó megállapítása és megfizetése alól. Az alkalmazottak után fizetendő adókat és járulékokat viszont nem váltaná ki a KATA.

9. Javulna a TB- és nyugdíjalap, a főfoglalkozású kisadózó biztosítottnak minősülne, és jogosultságot szerezne a társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásokra. A mellékállású nem, ami nem elhanyagolható hátrány pl. a most átalányadózó mellékfoglalkozásuaknál. 2027-ben az ellátások számításának alapja havi 317e Ft, 2028-tól az adott évi minimálbér. Ez jelentős változás nyugdíj szempontjából, mert a KATA-s időszak nem egy nagyon alacsony, fix ellátási alappal jelenne meg, másrészt már 12 hónap szolgálati időt szerezhetne a KATÁS egy év alatt, szemben a mostani kb. 8 hónappal.

10. A nem főfoglalkozású KATA-s nem lenne biztosított. Ha valaki például heti 36 órás munkaviszony mellett KATA-ik, akkor a KATA alapján nem lenne biztosított, nem szerezne külön TB-jogosultságot, nem szerezne külön álláskeresési ellátási jogosultságot. Ez óriási hártány pl. a most átalányadózó mellékfoglalkozásuakhoz képest.

11. A tervezet szerint jövedelemigazolásnál a kisadózó jövedelmének az utolsó bevallott bevétel 60%-a minősülne. Ez például banki hitelnél lehet érdekes, mert a bankok csak ezt a jövedelmet vehetnék figyelmebe.

12. A KATA-snak bevételi nyilvántartást kellene vezetnie, bizonylat száma, bevétel összege, bevétel időpontja, magánszemélytől vagy kifizetőtől származik-e, kifizető neve, adószáma szerint. Viszont ha a vállalkozó a számlákat és nyugtákat teljes körűen megőrzi, és azokból minden szükséges adat megállapítható, akkor a bevételi nyilvántartási kötelezettség teljesítettnek minősülhet. A bizonylatokat és nyilvántartásokat 5 évig kellene megőrizni.

13. A KATA-snak évente kellene bevallást készítenie a következő év február 25-ig. Az adót is eddig kellene rendeznie egy összegben, ami problémát okozhat. Bevallásában fel kell tüntetni az éves bevételt, külön a kifizetőtől származó bevételt, a 40%-os különadót, a 15%-os kiegészítő adót. Évközi megszűnésnél 30 napon belül kellene bevallást adni.

14. Szigorú következménye lenne a NAV-os szabálytalanságoknak: megszűnne a KATA, ha például a NAV számla- vagy nyugtaadás elmulasztása, be nem jelentett alkalmazott, igazolatlan eredetű áru miatt mulasztási vagy jövedéki bírságot állapít meg. Ugyancsak probléma lenne, ha év végén a végrehajtható nettó adótartozás meghaladná a 100e Ft-ot.

15. Mennyi ideig kell várni, ha valaki kiesik a KATA-ból? Ha megszűnik az adóalanyiság, akkor a megszűnés évében és az azt követő 12 hónapban nem választhatná újra.

16. Mi történik a jelenlegi KATA-val? A tervezet szerint új törvény lépne életbe, ez a régi KATA törvénnyel egymás mellett futna. Az átmeneti szabályok szerint 2028. december 31-én a még régi KATA-s vállalkozók 2029. január 1-jétől automatikusan bekerülnének az új rendszerbe főfoglalkozású kisadózóként, ha megfelelnek a feltételeknek. Ha nem szeretnék az új KATA-t, azt 2028. december 31-ig bejelenthetnék.

22/09/2026

TÁMOGATÁS DÍZELÜZEMŰ SZEMÉLYGÉPKOCSIT HASZNÁLÓ MAGÁNSZEMÉLYEKNEK
A támogatás a legfeljebb 110 kW teljesítményű, magánszemély által üzemben tartott vagy tulajdonolt személygépkocsik után jár.

A jogosultság állami adó- és vámhatóság általi megállapításának alapja a 2026. évi gépjárműadó kivetéséhez használt járműnyilvántartás. Azon magánszemélyek esetében, akik 2026. január 1-jét követően váltak személygépkocsi-üzembentartóvá vagy szereztek gépjárműtulajdont, a jogosultság megállapításának alapja a járműnyilvántartás 2026. szeptember 19-ei állapota.

Azon magánszemélyeket, akik a támogatási időszakban két vagy több, a támogatási feltételeknek megfelelő személygépkocsi üzembentartói, vagy a tulajdonukban kettő vagy több ilyen jármű van, dízeltámogatás csak egy személygépkocsi után illeti meg, vagyis a támogatás csak egy gépkocsi után állapítható meg és folyósítható.

A dízeltámogatás mértéke 2026-ban 20e Ft, amit a Magyar Államkincstár négy részletben, 2026. szeptember 30., 2026. október 30., 2026. november 13., 2026. december 07-ig folyósít.

A 2026. január 1-je után üzembentartói vagy tulajdonjogot szerzett magánszemélyek támogatása első részletének folyósítására 2026. október 30-án kerül sor.

A jogosultaknak nincs teendőjük, nem kell kérelmet benyújtaniuk, bankszámlaszámot vagy kézbesítési címet sem kell bejelenteniük. A támogatás teljesen automatikus, mindenféle bejelentés vagy igénylés nélkül meg fog érkezni. Az utalásokat az állami adó- és vámhatóság által ismert bankszámlákra indítják el, folyószámlával nem rendelkező magánszemélyek részére kifizetési utalvánnyal, postai úton, az ismert postázási címre küldik ki a támogatás összegét.

Ha a postai kézbesítés sikertelen, pl. rossz vagy nem létező a cím, a címzett nem ismert vagy elköltözött, a dízeltámogatásra jogosult a NAV felé új kézbesítési címet jelenthet be 2026. október 15. és november 15. között.

14/09/2026

ÚJ DINAMIKUS ÁRAMTARIFA A VÁLLALKOZÁSOKNAK IS
2026. szeptember 1-jétől igényelhetik az egyetemes szolgáltatásban ellátott lakossági és nem lakossági ügyfelek a dinamikus tarifát. A kedvezményes sávhatárig marad a fix, rezsicsökkentett A1 ár, a felett viszont a mai, 70 Ft körüli lakossági piaci ár helyett a tőzsdei árakat követő, változó egységár jöhet.

Azoknak lehet érdemes a jövőre életbe lépő tarifát mellett dönteniük, akik a kedvezményes sávhatár feletti árammennyiséget fogyasztanak és felhasználásuk jelentős részét az alacsonyabb piaci árú időszakokra tudják időzíteni. Most sokszor előfordul, hogy akár mínusz ára van az áramnak napközben a tőzdén.

A konstrukció lényege, hogy a szolgáltató a kedvezményes sávhatárig továbbra is a fix A1 árszabás szerinti kedvezményes áron számol el, az ezt meghaladó mennyiségre pedig a villamosenergia-piaci árak változását követő D egységárat alkalmazza. Fontos részletszabály, hogy aki meggondolja magát, visszatérhet az egyetemes árazáshoz.

A kedvezményes sávhatár lakossági ügyfeleknél 2523 kWh/év, az egyetemes szolgáltatásban vételező mikrovállalkozásoknál 4606 kWh/év. A dinamikus áramtarifa azoknak kínálhat megtakarítást, amelyek fogyasztásuk érdemi részét az olcsóbb időszakokra tudják időzíteni.

Kezdetben inkább a nagyobb fogyasztású fogysztóknak lehet érdekes, különösen azoknak, akik saját napelemet nem tudnak telepíteni, de az olcsó napközbeni áramot ki tudják használni. Egy időzíthető villanyautótöltő, a melegvíz-előállítás vagy a hőtárolás már érdemi mozgásteret adhat. A hűtés és a fűtés bizonyos határok között szintén átütemezhető. A hőszivattyús, vagy klímás hűtés-fűtés megléte önmagában még nem garantálja az előnyt: a fogyasztási lehetőségeket és a meglévő kedvezményes tarifa árát is mérlegelni kell.

Bővebben: https://www.mvmnext.hu/aram/pages/aloldal.jsp?id=16455187

27/08/2026

TÖLTHETŐ HIBRID AUTÓK KÖTELEZŐ RENDSZÁMCSERÉJE
Idén novemberig körülbelül 40e jármű zöld rendszámát kell fehérre cserélni.
Legkésőbb 2026. november 30-ig vehetnék részt a forgalomban zöld alapszínű rendszámmal az 5N (növelt hatótávolságú külső töltésű hibrid elektromos gépkocsi) és 5P (külső töltésű hibrid elektromos, vagyis plug-in hibrid gépkocsi) környezetvédelmi kategóriába sorolt járművek. Ezen időszak után a Kormányhivatal bírságolhat is.

Az érintettek választhatnak, hogy új betű-szám kombinációt kérnek, vagy szeretnék megtartani az eredetit. A rendszámcsere költségeiben nem jelentős az eltérés, azonban aki megtartaná a régi karaktereket, annak kétszer kell bemenni a Kormányablakba, cserében nem kell módosítani a rendszámot az autópálya matricán vagy egyéb helyeken (pl. parkolási regisztrációk, biztosítási és lízing papírok, stb.).

A rendszámcsere folyamatát mindkét esetben a Kormányablakban (korábbi nevén okmányirodában) kell kezdeni.

Aki új betű-szám kombinációval kéri a fehér rendszámot, összesen 18.060 Ft-ot fog fizetni, amely egy pár rendszámtábla 11.475 Ft-os, az új forgalmi engedély 6.000 Ft-os, valamint a szélvédőre ragasztandó regisztrációs matrica 585 Ft-os költségéből áll össze.
Aki a régi betű-szám kombináció újragyártását kéri világoszöld helyett fehér alapszínnel, csak 16.605 Ft-ot fog fizetni, azonban a rendszám legyártásának idejét (maximum 2 hét) követően még egyszer be kell mennie a Kormányablakba átvenni az új rendszámot.

Fontos, hogy az új rendszám átvételekor mindkét esetben azonnal le kell adni a régit, így nincs lehetőség arra, hogy valaki előbb kérje a fehér rendszámot, de a zöld rendszámhoz kapcsolódó parkolási kedvezményt az utolsó napig, 2026 november 30-ig kihasználja.
Korábban úgy tűnt, az érintett autósoknak karaktermódosulás esetén még az autópálya-matrica átírásával járó pluszköltséggel is kalkulálniuk kell, azonban a Magyar Közút útdíjüzletága szerint nem kérik el az 1.470 Ft-os díjat, ezeket az eseteket az e-matrica vonatkozásában nem átírásként, hanem rendszámcsere-szolgáltatásként kezelik. Az ügyintézéshez még csak nem is kell feltétlenül befáradni az ügyfélszolgálati irodába, mert a szolgáltatás már online (videós) ügyintézési csatornán keresztül is intézhető.

A fehér rendszámra átöltöztetett autóknál a gépjárműadó, cégautóadó mentesség csak adott környezetvédelmi besorolásnál marad meg. A gépjárműadóról szóló 1991. évi L###II. törvény kimondja, hogy a 2025. január 1. előtt 5P vagy 5N környezetvédelmi osztályjelzéssel forgalomba helyezett, illetve nyilvántartásba bejegyzett gépjármű 2026. december 31-ig mentes a gépjárműadó alól, és ugyaneddig nem tartozik a cégautóadó hatálya alá. Ez azt jelenti, hogy a 2026. november 30-i rendszámcsere önmagában még nem szünteti meg a mentességet, a törvény szerinti átmeneti védelem 2026. december 31-ig tart, de csak a törvényben felsorolt gépjárművekre. Biztosat majd az év végén benyújtandó adótörvény változásokból fogunk megtudni a jövőre nézve.

14/08/2026

ÚJ KORSZAK JÖN A CSOMAGOLÁSOKNÁL
Az Európai Unió jelentős változtatásokat vezet be a csomagolások szabályozásában. Az új Packaging and Packaging Waste Regulation (PPWR – hivatalosan: EU 2024/1781 rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladékról) célja, hogy csökkentse a csomagolási hulladék mennyiségét, elősegítse a körforgásos gazdaságot, és egységes, minden tagállamban azonos szabályrendszert teremtsen.

A PPWR kötelező alkalmazásának kezdő dátuma 2026. augusztus 12. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy egyes kötelezettségek csak későbbi időponttól, például 2028‑tól vagy 2030‑tól lépnek életbe, különösen az újrahasznosítottanyag tartalomra és az újrahasználatra vonatkozó előírások.

A PPWR hatálya rendkívül széles. Nemcsak a csomagolóanyag gyártókat érinti, hanem minden olyan gazdasági szereplőt, amely csomagolást használ vagy csomagolt terméket hoz forgalomba, pl. gyártó vállalatok, importőrök, kis- és nagykereskedelmi cégek, e‑kereskedelmi szereplők, webshopok, vendéglátóipari egységek, logisztikai és szállítmányozási cégek.
Nem kell ugyanakkor alkalmazni a PPWR rendelet 2. cikkében meghatározott élelmiszerekre, takarmányra, állatgyógyászati termékek és gyógyszerekre, élő növények, állatok és mikroorganizmusokra, emberi eredetű termékekre, a közvetlenül a növények vagy állatok jövőbeli reprodukciójához kapcsolódó növényi vagy állati eredetű termékekre.

A PPWR egyik központi eleme a hulladékmegelőzés. A rendelet kötelező csomagoláscsökkentési célokat határoz meg, és tiltja a szükségtelenül túlméretezett vagy funkció nélküli csomagolásokat. Emellett bizonyos egyszer használatos csomagolások – pl. egyes elviteles vendéglátóipari csomagolások vagy kis kiszerelésű szállodai termékek – teljesen megszűnnek.

A rendelet szerint termékeket csak akkor lehet forgalomba hozni vagy használatba venni, ha megfelelnek a jogi aktusokban meghatározott környezettudatos tervezési követelményeknek. Ilyen jogi aktusokat bocsáthat ki a jövőben az Európai Bizottság is. A környezettudatos tervezési követelményeknek javítaniuk kell az olyan termékjellemzőket, mint a tartósság, megbízhatóság, újrahasználhatóság, korszerűsíthetőség és javíthatóság, energiafelhasználás és energiahatékonyság, az újragyártás lehetősége, környezeti hatások, beleértve a karbon- és környezeti lábnyomot és a várhatóan képződő hulladék mennyisége.

A rendelet jelentősen átalakítja az újrahasznosíthatóság és újrahasználhatóság követelményeit is. 2030‑tól csak olyan csomagolás hozható forgalomba, amely megfelel az egységes uniós újrahasznosíthatósági kritériumoknak. Bizonyos ágazatokban – például az italcsomagolás és a cégek közötti logisztikai csomagolások esetében – kötelező újrahasználati arányokat is előír a rendelet.

Kiemelt újdonság a műanyag csomagolások kötelező újrahasznosítottanyag tartalma. Ezekre 2030‑tól minimum arányokat határoznak meg, amelyek 2040‑től tovább szigorodnak.
A fogyasztói tájékoztatás is egységesebbé válik: a PPWR egységes EU‑s jelölési rendszert vezet be, amely segíti a helyes hulladékgyűjtést, és lehetővé teszi digitális megoldások – például QR‑kódok – alkalmazását.

A rendelet alapján a csomagolásokkal kapcsolatos tájékoztatási követelmények is szigorodnak, és a rendelet részletes előírásokat ad az új, ún. digitális termékútlevéllel kapcsolatban. Emellett a címkékkel kapcsolatban is egységes minimumkövetelményeket állapít meg a szabályozás.

Bár a rendelet nem határoz meg konkrét bírságösszegeket, de előírja, hogy a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell alkalmazniuk. Magyarországon ez várhatóan pénzbírságot, kötelezést, a termék forgalomból való kivonását, valamint az EPR‑rendszerhez kapcsolódó szankciókat jelentheti. Ezek ellenőrzésében több hatóság is szerepet kap. Elsősorban a környezetvédelmi hatóságok és kormányhivatalok járnak el, míg az EPR‑rel és kapcsolódó pénzügyi kötelezettségekkel összefüggésben a NAV, illetve az EPR‑rendszert működtető MOHU Zrt. is érintett.

A PPWR bevezetése azt jelenti, hogy a csomagolás többé nem pusztán logisztikai vagy marketingkérdés, hanem stratégiai és jogi megfelelési kérdéssé válik. A vállalkozásoknak érdemes már most felmérniük csomagolási gyakorlataikat, beszállítói láncaikat és szerződéseiket, mert a rendelet hatása közvetlenül érinti a költségeket, a terméktervezést és a piaci jelenlétet is.

A jogalkotó szerencsére felismerte, hogy a mikrovállalkozásokra és a kisebb kkv-kra háruló adminisztratív terheket arányosítani kell. Ezért a rendelet több kulcsfontosságú értékhatárt határoz meg:
1. A 10 tonnás adatszolgáltatási határ: ha egy gyártó vagy csomagoló vállalkozás egy naptári évben 10 tonnánál kevesebb csomagolást hoz forgalomba (vagy csomagol ki nem végfelhasználóként), akkor egyszerűsített, csökkentett adattartalmú éves jelentéstételi kötelezettség vonatkozik rá a nemzeti gyártói nyilvántartás felé.
2. Az 1000 kg-os és mikrovállalkozási mentesség: teljesen mentesülnek a rendeletben előírt kötelező újrahasználati és visszaváltási célértékek (reuse targets) alól azok a gazdasági szereplők, akik egy naptári évben legfeljebb 1000 kg csomagolást forgalmaznak az adott tagállamban, és a vonatkozó uniós ajánlás szerinti mikrovállalkozásnak minősülnek (kevesebb mint 10 alkalmazott és legfeljebb 2 millió euró éves árbevétel).
3. Eladótér-alapú határértékek (100 m² és 400 m²):
·azok a végső forgalmazók, akik legfeljebb 100 m²-es eladótérrel rendelkeznek, mentesülnek az italokra vonatkozó újrahasználati célszámok alól
·a 400 m²-nél nagyobb eladótérrel rendelkező kiskereskedőknek 2030. január 1-jétől törekedniük kell arra, hogy eladóterük legalább 10%-át újratöltő állomások (refill stations – pl. kimérős termékek) kialakítására szánják.

06/08/2026

NYUGTÁKRÓL IS ADATOT KELL SZOLGÁLTATNI ADÓHATÓSÁG FELÉ
Szeptember 1-jén elindul a kötelező nyugtaadat-szolgáltatás. A kézi és a számítógéppel előállított nyugták adatairól is adatot kell szolgáltatni a NAV-nak, a nyugta kibocsátását követő három naptári napon belül, napi szinten összesítve, adómértékenkénti bontásban.

Az adatszolgáltatás hasonló a számlaadat szolgáltatáshoz, tehát minden nyugtáról kell adatot szolgáltatni (pl. rontott, mínuszolt, stb…) azon minden adatnak pontosan ugyan úgy kell szerepelnie, mint a kézi nyugtán, a papíralapú nyugta „lenyomatának” kell lennie.

Leginkább azok érintettek, akik jellemzően un. „kézi” papíralapú nyugtát adtak ki eddig: pl. fodrászok, műkörmösök, kozmetikusok, őstermelők, stb… Fontos, hogy a papíralapú nyugtatömb nem szűnik meg, de minden bizonnyal ugyan az fog történni mint a számlák esetében, hogy szinte eltűnik.

A szeptember 1. és december 31. közötti időszakban még nem, viszont 2027. január 1-től már bírságolásra is sor kerülhet, ha az új nyugtaadat-szolgáltatási kötelezettség teljesítése hibás vagy elmaradt.

Hogy tisztán lássunk, nézzük meg egyáltalán milyen nyugtatípusok vannak:
-Kézi nyugta: papíralapú nyugtatömb, akkor alkalmazzuk ha nem állítasz ki minden vevőnek számlát, nem tartozol a pénztárgép-kötelezettek körébe, de lehet használni pénztárgépkötelezettként is, pl. áramszünet vagy pénztárgép bevonása alatt. Egyértelmű, hogy adatszolgáltatás köteles lesz;
-Számítógéppel előállított nyugta: a papíralapú, kézzel írt nyugta digitalizált formája, a nyugtát egy szoftver segítségével lehet kiállítani, felételei ugyan azok mint a kézi nyugtánál. Vannak olyan programok amik szolgáltatnak adatot NAV felé, de a nagy többsége nem. Így ezeknél is kell majd adatot szolgáltatni;
-Gépi nyugta: legelterjedtebb, pl. ezekkel találkozhatunk a boltokban. Online pénztárgéppel (OPG) kiállított nyugták, beküldésre kerülnek a NAV rendszerébe az online pénztárgépen keresztül. Azok használják, akik nem állítanak ki számlát minden vevőjüknek, viszont kötelezettek a pénztárgép hazsnálatára. A nyugta kiállítása online pénztárgéppel (OPG) történik, így ezeket látja adóhatóság. Sőt magát a pénztárgépet is, abból adatokat tud lekérdezni, így nekik már megvalósult az adatszolgáltatás.
-E-nyugta: új fogalomként ismerkedhetünk meg vele, bár alkalmazására már lenne lehetőség. A kiállított bizonylat elsődleges formája elektronikus, feltöltődik az eNyugta a felhőbe, amit a vevő le tud kérdezni. Ám a vevő kérésére kötelező papír alapú másolatot is nyomtatni az e-nyugtáról. Kiállításakor azonnal beküldésre kerül a NAV rendszerébe. Az e-nyugtán – az Áfa tv. szerinti – kötelezően feltüntetésre kerül az értékesített termék vagy szolgáltatás megnevezése. Azok használják, akik nem állítanak ki számlát minden értékesítésről, online pénztárgép-kötelezettek, kibocsátása Elektronikus pénztárgéppel (ePG) történhet.
Jó ha megtanulják a mostani online (OPG) pénztárgépesek is használatukat, mert számukra is kötelezővé válik 2028. július 1-től, így le kell cserélni pénztárgépeiket, valamint 2027.01.01-től már csak e-pénztárgépet lehet üzembe helyezni!

2026.09.01-től a kézi nyugtákról, vagyis a nyomtatvány felhasználásával kibocsátott nyugtákról és a számítógépes nyugtákról, vagyis a számítógéppel előállított nyugtákról kell adatot szolgáltatni. A kézi nyugta csak papíralapú, a számítógépes nyugta papíralapú és elektronikus is lehet, az adatszolgáltatási kötelezettség mindegyikre vonatkozik, függetlenül a megjelenési formától.

Nem kell azonban adatot szolgáltatni akkor, amikor az online pénztárgépet üzemeltető a rendkívüli körülmények fennállása (pl. a pénztárgép meghibásodása, áramszünet, stb…) miatt nem tud gépi nyugtát adni és ilyen kézi nyugtát állít ki helyette. Ilyenkor ugye a pénztárgépbe a megfelelő kód használatával vissza kell ütni a kézzel kiállított nyugtákat.

A nyugta kibocsátását követő három naptári napunk (nem munkanap) lesz adatot szolgáltatni Adóhatóság részére a követlező adatokkal: A nyugták kibocsátójának adószámát, nevét, címét, a nyugták kibocsátásának kelte, az adatszolgáltatásban szereplő nyugták adót is tartalmazó ellenértékének összegét adómértékek szerint megbontva, valamint az adatszolgáltatásban szereplő nyugták darabszámát. Az adatszolgáltatásnak tartalmazni kell továbbá az adatszolgáltatásban szereplő nyugták közül a kezdő nyugta sorszámát, illetve, ha a nyugtákat nem forintban állították ki, akkor a nyugták pénznemét és az alkalmazott árfolyamot is. Egy adatszolgáltatásban viszont csak egy pénznemben kiállított nyugták adatai szerepelhetnek. Tehát naponta, pénznemenként külön-külön kell összesíteni és ügy beküldeni a nyugták adatait.

Vegyük észre, hogy a jeletendő adatok bővebbek mint a most is forgalomban lévő papíralapú nyugták nagy részének adattartama, ppláne aki már régebben vett kézinyugtát, így azokat ki kell egészíteni adatszolgáltatás esetén!

Az adatokat napi szinten összesítve, adómértékek szerinti bontásban kell teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy az azonos naptári napon kibocsátott nyugták adatait összesíteni kell, és azokról egyben kell adatot szolgáltatni, mégpedig a következő áfabontásban: 0%, 5%, 18%, 27%, alanyi adómentes, egyéb kategóriába tartozó (pl. adó alóli mentesség a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel, leánykor nevén tárgyi mentes).

Az adatszolgáltatást sorszámtartományonként (nyugtatömbönként) külön-külön kell teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy sorszámtartományként (nyugtatömbönként) külön-külön kell a tárgynapi nyugtákat összesíteni. Ebben az esetben annyi adatszolgáltatást kell beküldeni, amennyi sorszámtartományból (nyugtatömbből) történt nyugtakiállítás az adott tárgynapon. Az adatszolgáltatásban mindig rögzíteni kell az adott adatszolgáltatásban szereplő nyugták közül a kezdő nyugta sorszámát, ez fogja azonosítani, hogy az adott adatszolgáltatás melyik sorszámtartományba (nyugtatömbbe) tartozó nyugták adatait tartalmazza.

Ha ugyanarra a napra már küldtem adatszolgáltatást és mégis állítok még ki nyugtát, akkor egy napra több adatszolgáltatás is beküldhető.

A módosító és az érvénytelenítő nyugtákat a végösszegük előjele szerint, az adott adómértékhez számítva kell figyelembe venni. Az adatszolgáltatásban az összesítés során külön-külön kell, összeg és darabszám szerint összegyűjteni az értékesítési nyugtákat, illetve a nyugtával egy tekintet alá eső okiratokat, azaz a módosító és érvénytelenítő nyugtákat. Úgyan úgy fog működni mint a számlaadat szolgáltatás, a mínuszos, érvénytelenítő nyugtákról is kell adatot küldeni.

A beküldött adatszolgáltatás később bármikor, bármennyiszer javítható, vagy akár érvényteleníthető. Javításkor a javítandó adatszolgáltatás valamennyi adatát meg kell adni, már a helyes adatokkal. A javított adatszolgáltatás „felülírja” a javítandó adatszolgáltatást, ezzel az eredeti adatszolgáltatás automatikusan érvénytelenné válik.

Az adatszolgáltatásra több opció is választható:
-kézi adatszolgáltatás a kézi nyugtákról:a NAV Kobak felületén, amely https://kobakonline.nav.gov.hu/ oldalon érhető el. Erről adóhatóság meg is jelentetett segédletet, amely a https://nav.gov.hu/ado/enyugta/nyugtaadat-szolgaltatas/kezi-rogzites oldalon érhető el szintén.
- Automatikus (M2M) gépi beküldés programmal, az elterjedt számlázóprogramok, mint pl. a számlázz.hu rendszere ilyen, emberi beavatkozás nélkül, automatikusan továbbítják a nyugta adadatit a NAV-nak. Mindenkinek meg kell néznie, tudja-e a számlázó program nyugtakiállítása az adattovábbítást. Ha nem, akkor kézzel kell rögzíteni és beküldeni adóhatóság felé az adatszolgáltatást.
-Valamilyen e-pénztárgép alkalmazás, amelyek már ismerik az adattovábbítást Adóhatóság felé. Ezek igen gyakran mobilos applikációk, pl. a NAV ePénztárgép mobilalkalmazása. De egyre több ilyen alkalmazás jelenik meg, minden számlázó program szeptember 1-ig ígéri, hogy megjelenteti. Ezen programok akár mobiltelefonról is futtathatóak. Az engedélyezett ePénztárgép alkalmazások az alábbi oldalon érhetőek el: https://nav.gov.hu/print/ado/enyugta/forgalmazasi-engedelyek/forgalmazasi-engedelyek

Megoldás lehet még, ha minden értékesítésről számlát állítunk ki, itt szűk keresztmetszet lehet pl. ha a vevő nem akarja megadni a nevét, de ez inkább fogyasztóvédelmi és kereskedelmi aggályokat vethet fel, mint adóügyit. Másrészt alternatíva lehet a pénztárgép használata is.

Cím

Kert Utca 38
Nyíregyháza
4400

Nyitvatartási idő

Hétfő	08:00 - 15:00
Kedd	08:00 - 15:00
Szerda	08:00 - 15:00
Csütörtök	08:00 - 15:00
Péntek	08:00 - 12:00

Weboldal

http://www.czeglekft.hu/

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Czegle Kft új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.