Németh Dániel, személyi pénzügyi & finanszírozási partner

Weboldal

Németh Dániel, személyi pénzügyi & finanszírozási partner Németh Dániel, személyi pénzügyi & finanszírozási partner, Pénzügyi tervezés, Dayka Gábor Utca 98, Gábor Utca elérhetőségei, térképes helyadatai és útbaigazítási információi, kapcsolatfelvételi űrlapja, nyitvatartási ideje, szolgáltatásai, értékelései, fényképei, videói és közleményei.

Németh Dániel vagyok, 10+ év kereskedelmi banki és hitelbírálói, kockázatkezelői, valamint vezetői tapasztalattal rendelkezem finanszírozási területen a kisvállalkozásoktól a komplex vállalatcsoportokig.

A hitelbíráló szemével  #6Jött egy igény az üzleti terület részéről: egy új ügyfélcsoport egyik cége finanszírozást szer...
06/10/2026

A hitelbíráló szemével #6

Jött egy igény az üzleti terület részéről: egy új ügyfélcsoport egyik cége finanszírozást szeretne. Mondtam, szó sem lehet róla. Kérdezték, hogy miért. Mondtam: a fő tulajdonos személye miatt. Mentőötlet: 100% pénzóvadék mellett? Mondtam, hogy akkor sem.

Hat évvel korábban, még restrukturálási területen dolgoztunk együtt ezzel az ügyféllel. Rendszeresen megszegte a szavát, nem tartotta magát az ígéreteihez, sokszor csúsztatott – a célja az volt, hogy különböző módokon behúzza a bankot a csőbe. Hat év múlva, más felállásban találkoztunk újra – a cégcsoport egy része addigra már fizetésképtelen lett.
Ilyen 100%-os pénzóvadék egyébként jellemzően bankgaranciáknál fordul elő, vagy amikor például magánszemély nyújt biztosítékot – a bank kockázata ilyenkor gyakorlatilag nulla.

Kezdődhet a finanszírozás egy kis kockázatú ügylettel, de aztán idővel elindul az alkudozás. És ha valakinek van egy mintázata, ami évekre visszamenőleg igaz, ott nem az a kérdés, hogy megbízom-e abban, hogy biztos megváltozott – hanem az, hogy amilyennek ismerem, az alapján üzleti kapcsolatot sem szeretnék létesíteni vele. Az ügyfél-bank kapcsolat jó esetben egy hosszú évekig tartó együttműködés, ahol mindkét fél számít a másikra, nem csak egy darab ügylet. Lehet, hogy van egy jó biztosíték, de rosszhiszeműség esetén sokszor az sem elég védelem.

A banknak – pontosabban az ott dolgozóknak – hosszú a memóriája.
A tulajdonosi körnél a korábbi tapasztalat, az átláthatóság és hozzáértés kulcstényezők. Az előző bejegyzésben volt róla szó, hogy az antipátia megemeli a lécet, de a bizonyított negatív mintázat már no-go döntést eredményez.

A pozitív track record, az őszinteség és hogy valaki megtartja a szavát, erős tőke – ennek ellenkezője pedig óriási, láthatatlan teher. Sosem lehet tudni, hogy ki vesz majd részt a döntési láncban, aki emlékszik Rád.

Jövő kedden folytatjuk.

A példák valós tapasztalatokon alapulnak, a beazonosíthatóság elkerülése érdekében a részleteket megváltoztattam.

A hitelbíráló szemével  #5Bevallom, néha egy-egy cég nem volt szimpatikus.Ilyenkor – hiába próbáltam objektív és kiszámí...
28/09/2026

A hitelbíráló szemével #5

Bevallom, néha egy-egy cég nem volt szimpatikus.
Ilyenkor – hiába próbáltam objektív és kiszámítható lenni – többet és alaposabban kérdeztem. Nem megnehezíteni akartam a kollégák dolgát, hanem alaposan körüljárni a témákat, hogy kiderüljön, eloszlanak-e az aggodalmaim, vagy inkább felerősödnek.
Volt egy cég, amelyik óriási növekedéssel számolt, ami nehezen volt hihető. Külön találkozó keretében, hosszasan egyeztettünk a pénzügyi vezetővel, aki hiteles, professzionális benyomást keltett és tartalmilag erős, megalapozott válaszokat adott. Az aggodalmaink javarészt eloszlottak.

Egy másik cégcsoport esetében sok volt a múltbeli végrehajtás, egy-egy felszámolás is előfordult, egy még le nem szerződött megrendelésre kellett volna a forrás. Túl sok oldalon jelentkező, feltérképezhetetlen likviditási gond, gyenge vállalati governance és pénzügyi menedzsment képét mutatta a cégcsoport.

Egyszer egy bíráló munkatársam találkozott személyesen egy tulajdonosi körrel egy bonyolult és nagy összegű hitel kapcsán, és az ott megfogalmazott hozzáállás és előadásmód alapján nem keltettek jó benyomást (tisztelet a kivételnek). Szabadság miatt át kellett vennem tőle az ügyet, és komoly (örökölt) ellenérzéseim voltak. Ráadásul nagymértékű alapanyagár-emelkedés is kirajzolódott, így szigorú és részletekbe menő elemzés alá került a cég. Végül jóváhagyás és problémamentes ügy lett belőle. Nem a megérzés döntött, de tény, hogy megemelte a lécet, és ilyenkor ezt vagy átugorja a cég, vagy nem.

A hitelbíráló is ember: néha egy-egy rossz megérzés arra utal, hogy gyanús valami – bizalmatlan vagyok a cég irányába. Utána már sokkal nehezebb meggyőzni.
És hogy teljesen őszinte legyek: volt, hogy nem csak alaposabb voltam. Túlkérdeztem, mert nem akartam az ügyletet – és aki nagyon nemet akar mondani, az talál rá okot. Nem vagyok rá büszke, de aki ült már döntéshozói székben, tudja, miről beszélek.

Amikor egy hitelkérelmet adsz be, nemcsak számokat nyújtasz be – benyomást is keltesz múltról, tapasztalatról, jelenről, piacismeretről, jövőről, tervekről. A felkészült, nyílt, ellentmondásmentes kommunikáció a legjobb módja annak, hogy a bíráló ne ellened, hanem melletted keressen érveket.

Hamarosan folytatjuk.

A példák valós tapasztalatokon alapulnak, a beazonosíthatóság elkerülése érdekében a részleteket megváltoztattam.

Ma reggel Péli-Nagy Katával beszélgettem a TREND FM-en látható és rejtett banki költségek és finanszírozási szempontok m...
14/09/2026

Ma reggel Péli-Nagy Katával beszélgettem a TREND FM-en látható és rejtett banki költségek és finanszírozási szempontok mentén a Reggeli Monitor című műsorban.

Szó volt arról is, hogy nem csak az a kérdés, mennyibe kerül a bankunk, hanem hogy amikor kell, ad-e finanszírozást, milyen feltételekkel és milyen gyorsan.

Amint elérhető lesz online, felteszem a linket is, hogy vissza tudjátok hallgatni.

Hallgassátok a ma 16 órakor kezdődő interjút velem a Spirit FM Több-kevesebb című gazdasági műsorában az FM 92.9-en! Rón...
11/09/2026

Hallgassátok a ma 16 órakor kezdődő interjút velem a Spirit FM Több-kevesebb című gazdasági műsorában az FM 92.9-en!

Rónai Egon kérdez bankkapcsolatról, látható és rejtett költségekről, partnerségről.

A hitelbíráló szemével  #3 Hitelbírálóként volt egy nagyon szimpatikus, gyorsan növekvő cég. De amikor egy évben harmads...
10/09/2026

A hitelbíráló szemével #3

Hitelbírálóként volt egy nagyon szimpatikus, gyorsan növekvő cég. De amikor egy évben harmadszorra jött az előterjesztése – megint forgóeszközhitel-emelés –, felvontam a szemöldököm...

Aztán összeállt a kép. Távol-keleti szállítótól rendelt: előleget kellett utalnia, az áru hajóra került, és hetek teltek el, mire beérkezett. Széles szortimentet kellett készleten tartania, hogy a vevőit jól ki tudja szolgálni. A vevői – köztük hypermarketek – pedig lassan, akár 60-90 napra fizettek.

Vagyis a pénze már az elején kiment, és csak hónapokkal később jött vissza. Ez nem egyszeri hiteligény – ez folyamatos finanszírozási igény, ami a forgalommal együtt nő.

És itt a mögöttes matek, ami a legtöbb cégvezetőt meglepi. Ennél a cégnél a bankkapcsolat kezdeti szakaszában a saját tőke a forgótőke felét finanszírozta. Mára teljesen le van kötve – minden további növekedést a bank finanszíroz. Így lesz +30% árbevételből +60% bankhitel-igény. (A levezetés a második képen.)

Ez nem rossz jel, hanem matematika.

De bírálóként az ilyen előterjesztésnél mindig mindent alaposabban néztem meg. Mert a bank szemében a stabilitás többet ér, mint az üzleti lehetőség. Az „unalmas”, kiugró események nélküli cég a bank kedvence, hitelbírálói szempontból legalábbis sokkal jobban kezelhető. A kiugróan jó évnek ugyanis finanszírozási igénye van. A kiugróan rosszat pedig nem kell magyarázni.

Hogy miért ilyen óvatos a bank? A hitelen évente 2-3%-ot keres. Ha egy ügyleten – akár 70%-os biztosíték mellett – 30%-ot bukik, számold ki, hány sikeres ügylet nyeresége kell csak a visszakereséséhez. Az alapvető működési és egyéb járulékos költségekről nem is beszélve.

A tanulság: ha a céged gyorsan nő, tervezd meg előre a finanszírozási igényedet is — hogy ne a harmadik keretemelésnél kelljen a bírálónak felvonnia a szemöldökét. Megfelelő tervezéssel, kommunikációval és hitelkeret tartalékkal fel tudsz készülni a váratlan eseményekre: legyen az pozitív vagy negatív.

Jövő kedden: miért ér az ingatlanod feleannyit a bank szemében?

A példák valós tapasztalatokon alapulnak, a beazonosíthatóság elkerülése érdekében a részleteket megváltoztattam.

07/09/2026

„Induláskor ez a bankfiók volt közel, ott volt a magánszámlám, azóta ott vagyunk." – ezt a mondatot számtalanszor hallottam cégvezetőktől.

A cég közben nőtt, változott a tevékenysége, a piaca, a devizaforgalma – csak a bankkapcsolat maradt ott, ahol 15 éve volt. Az ismerős ügyintéző biztonságot ad, csakhogy ennek az „érzelmi stabilitásnak" ára van, és a legtöbb cégvezető nem látja át, mennyi.

Három valós cég számait modelleztük kilenc bank kondíciói alapján. Az eredmény engem is meglepett: egy 150 milliós forgalmú cukrászdánál évi 400 ezer, egy exportáló gyártó kisvállalatnál közel 4 millió, egy 5 milliárdos árbevételű cégcsoportnál akár 70 millió forint a különbség a tudatosan versenyeztetett és az évek óta nem bolygatott bankolás között.

És a legdrágább tételek pont a láthatatlanok: a konverziós marzs, ami sehol nem jelenik meg díjként a kivonaton. A pénzóvadék, amire nem fizet kamatot a bank. A számlán parkoló pénz elmaradt hozama.

Az Index erről kérdezett – a cikk ma címlapra került. Az elemzés összefoglalója a számokkal az első kommentben.

Aki pedig arra kíváncsi, hogyan gondolkodik a bank a túloldalon: keddenként erről írok itt – a következő rész holnap reggel érkezik.

A hitelbíráló szemével  #2Hitelbírálóként adottság volt, hogy amikor hozzám ért egy előterjesztés, már rögtön tudtam, mi...
03/09/2026

A hitelbíráló szemével #2

Hitelbírálóként adottság volt, hogy amikor hozzám ért egy előterjesztés, már rögtön tudtam, mivel foglalkozik a cég, és azt is, mi a kérés (hitel, lízing, faktor, bankgarancia-keret stb.) – az üzleti terület előszűrése és előterjesztése alapján.

Utána az első dolgom volt megnézni a cég számait: a beszámolója (mérleg és eredménykimutatás), a főkönyv, a vevő-szállító forgalmak és analitikák összessége egy történetet mesél el. Olyan, mintha beleolvashatnék valakinek a naplójába, például:
➤ vett egy ingatlant – miből vette, mennyiért, mekkora erőfeszítés volt ezt megtenni, maradt-e tartalék? Tárgyi eszközök, mérlegstruktúra és annak év/év változásai.
➤ milyen a kapcsolata a vevőivel, hogyan számláz nekik, és hogyan fizetnek neki? Vevőkövetelések alakulása, forgási napok, vevői koncentráció.
➤ mennyire egyedi vagy bonyolult a tevékenysége, mekkora a hozzáadott értéke, mennyire helyettesíthető, amit készít? Árbevétel és eredményesség – üzemi/EBITDA eredmény az árbevételhez képest.
➤ emberi munka igényes a tevékenység vagy külsősök dolgoznak neki? A személyi jellegű ráfordítások és az igénybe vett szolgáltatások aránya elárulja, és azt is, mennyire okozhat neki problémát az emberi munka fix költség jellege, az esetleges bérnyomás.
➤ milyen vagyonelemek vannak a mérlegében, és ezeket miből finanszírozza? Mennyi pénze áll benn a cégben a tulajdonosnak? – konzervatív a hozzáállása, vagy erősen vállalkozó, kockáztató, agresszív növekedésben van?
➤ hitelállomány, eladósodottság, szállítói korosítások – vannak-e fizetési nehézségei? Hogy alszik a tulajdonos (már ami a cége likviditását érinti)? Mennyire bírja el a cég pénzügyileg, ha jön egy negatív piaci változás?

Ezek mind látszanak a beszámolóból és a kapcsolódó mellékletekből.

Jött hozzám egyszer egy előterjesztés egy kereskedőcégről. Tudtam, hogy a tevékenysége alacsony hozzáadott értékű commodity termékek kereskedelme – és még ha a vevőinek valóban nyújtott is tanácsadást, az üzemi eredményhányada (üzemi eredmény/árbevétel) akkor sem lehetett több 4-5%-nál. Ebben az iparágban, ilyen tevékenységgel ennyi volt reálisan elérhető.
A cég évről évre 13-14%-os eredményhányadot produkált. Ez inkább egy gyártócégre lett volna jellemző, és sajnos gyanakvásra, óvatosságra adott okot...

Elutasítottam a kérelmet, mert nem állt össze a kép. Túl szép volt, hogy igaz legyen.

A Te pénzügyi beszámolód is sokat mesél Rólad – mik a nehézségeid, mi megy jól. Érdemes tudnod, hogy milyennek látszol, mielőtt a bank elolvassa.

Nem cél takargatni az igazságot, de kell, hogy legyenek válaszaink a felmerülő kérdésekre.

Jövő kedden: miért az unalmas cég a bank kedvence?

A példák valós tapasztalatokon alapulnak, a beazonosíthatóság elkerülése érdekében a részleteket megváltoztattam.

Hitelbíráló szemével  #1Évekkel ezelőtt egy hazánkban jól menő gyártócég hitelkérelmi előterjesztése jött hozzám bírálat...
26/08/2026

Hitelbíráló szemével #1

Évekkel ezelőtt egy hazánkban jól menő gyártócég hitelkérelmi előterjesztése jött hozzám bírálatra. A leírás szerint megint egy újabb országban, ismeretlen piacon próbálják megvetni a lábukat. Ez már a harmadik ország lett volna, pedig azt lehetett látni a számokból, főkönyvekből, hogy évről évre csak nő a másik két országban alapított leányvállalatoknak adott kölcsön összege, vissza pedig gyakorlatilag nem jön pénz. A forgóeszközhitelt pedig kérik emelni, az egyébként jól menő magyar operációnak likviditási problémái vannak…
A tulajdonos-cégvezető kitörési pontot és növekedési sztorit látott, én pedig azt, hogy egy itthon jól menő cég a bankkal finanszíroztatja a külföldi cégei veszteségét, ami előbb-utóbb vissza fog ütni.

10 évet ültem az asztal túloldalán, azaz dolgoztam banki hitelkockázat-kezelési területen, ebből 8 évet hitelbírálóként, ez alatt 3000-nél több hitelügylet ment át a kezemen. Ma ügyféloldalon dolgozom, cégeket segítek finanszírozási témában – persze akkor még nem tudtam, hogy milyen a másik oldalon ülni. 😊

A cégvezetők többsége nem tudja, hogy mi dönt valójában a banki falak között.
Erről fog szólni ez a sorozat.

Többek között ilyen kérdésekre fogok válaszolni:

➤ Miért az unalmas cég a bank kedvence?
➤ Miért ér az ingatlanod feleannyit a bank szemében?
➤ Mikor kizáró ok maga a tulajdonosi kör?

Minden héten jövök egy újabb esettel – kövess be, ha nem akarsz lemaradni.
Írd meg itt vagy üzenetben: mi az, amit sosem értettél a bankok döntéseiben? Beépítem a sorozatba.

Megjegyzés: A példák valós tapasztalatokon alapulnak, a beazonosíthatóság elkerülése érdekében a részleteket megváltoztattam.

Volt egy megkeresésem nemrég.Egy egyébiránt egész jó kvalitású cég azzal keresett meg, hogy egy nagyobb társasház építés...
31/03/2026

Volt egy megkeresésem nemrég.
Egy egyébiránt egész jó kvalitású cég azzal keresett meg, hogy egy nagyobb társasház építéséhez az önerőt megteremtő azaz helyettesítő hitelt szerezzek neki.

Elsőre ez akár izgalmas feladatnak is tűnhetne, kreatívan találni olyan megoldást, ami plusz forrást hoz be a rendszerbe.
De ezt a megbízást már a folyamat elején visszautasítottam.

Nem azért, mert ne lehetne rá valamilyen pénzügyi megoldást találni.
Hanem azért, mert szakmailag nem felvállalható kockázatot láttam benne.

AZ ÖNERŐ A PROJEKT „TŐKESÚLYA”. NEM TERMEL VONZÓ HOZAMOT, DE NÉLKÜLE INSTABILLÁ VÁLIK.

Egy lakópark fejlesztésnél az önerő nem „formalitás” (de más nagyobb projektnél sem).
Nem csak egy kipipálandó banki elvárás.

Az önerő és a saját tartalék az, ami szilárd alapot ad a projektnek, amikor valami nem a terv szerint alakul.

Ha ezt hitellel helyettesítjük, akkor valójában mi történik?
– A leverage (tőkeáttétel vagy másképpen a projekt hitelaránya) túl magas lesz
– A projekt elveszíti a stabil alapját
– A legkisebb hiba is instabilitást vagy borulást eredményezhet

És ez ilyenkor már nem csak a fejlesztő kockázata, hanem a finanszírozóé is, és emellett azoké is, akik megvették jövőbeli lakásukat, hogy a projekt nem tud elkészülni.
Számomra ez volt a határ.
Egy finanszírozási struktúra lehet kreatív, out-of-the-box, lehet hatékony, lehet optimalizált –
de nem mehet át abba, hogy a kockázati profil már nem komfortos több szereplőnek sem.
Sokszor felmerül, hogy „miért kérnek a bankok önerőt?” ha megoldhatom másképp is.
Pont ezért.
- Mert az önerő stabilitást ad
- Mert csökkenti a túlzott hitelterhet
- Mert valódi elköteleződést jelent a fejlesztő/tulajdonos részéről
- És mert a tartalék védelmet ad – nem csak a finanszírozónak, hanem a piac többi szereplőjének is
A jó finanszírozás nem arról szól, hogy meddig lehet maximálisan elmenni.

Hanem arról, hogy hol van az a pont, amivel tőkehatékonyan de még komfortos, biztonságos, STABIL KERETEK KÖZÖTT MEGVALÓSÍTHATÓ EGY JÓ PROJEKT.

Én ezt a határt itt húztam meg.

Sok beruházás azért akad el vagy hiúsul meg, mert nem megfelelő az előkészítés – különösen a finanszírozás területén.Ber...
19/01/2026

Sok beruházás azért akad el vagy hiúsul meg, mert nem megfelelő az előkészítés – különösen a finanszírozás területén.

Beruházási hitel kockázatkezelési szemmel – mit néz valójában egy bank?
A beruházási hitel a vállalatfinanszírozás egyik legösszetettebb területe. Kockázatkezelői oldalról ez sosem „egy jó ötlet” finanszírozásáról szól (sőt, ezek általában nehéz ügyek…), hanem arról, hogy a beruházás kezelhető kockázatot jelent-e a bank számára több év távlatában, belátható-e a cég és a piac stabilitása.

A bank valójában nem a múltat, hanem a jövőt finanszírozza, mégis mindkettőt vizsgálja.
A kereskedelmi banki kockázatelemzés három fő területre fókuszál:

1️⃣ Ügyfélkockázat
Kulcskérdés például:
– milyen erős a cég üzleti modellje, mennyire terhelt már a cég, milyen az eddigi pénzügyi teljesítőképessége,
– milyen a tulajdonosi háttér (és mennyit mer/kíván kockáztatni), és mennyire hozzáértő, tapasztalt a menedzsment.

2️⃣ Projekt és cash-flow kockázat
Reális-e a beruházás piaci, műszaki és megvalósítási oldala?
Nem az árbevétel számít, hanem az, hogy a projekt képes-e fenntartható szabad cash-flow-t termelni a hitel törlesztésére – megfelelő időzítéssel, és mindez alátámasztott-e szerződésekkel, megalapozott kalkulációkkal, benchmarkokkal? Bevétel, költség és beruházási oldalon egyaránt…
Van-e költségtúllépésre tartalék?...
A bank nem optimista forgatókönyvvel számol, hanem stresszelt verzióval, így is meg kell, hogy álljon a lábán a projekt. A beadott üzleti tervben kell, hogy legyen tartalék, hiszen ezt még lerontja a banki kockázatelemző. Nem rossz szándékból, hanem ez a dolga, ezért fizetik.
Fontos, hogy egyáltalán nem elég, hogy pl. az ingatlanbiztosíték nagy értékű, a bankok NEM FEDEZETBŐL szeretnének térülni, hanem CASH FLOW-ból. Ha ezt nem látják biztosítottnak, akkor nincs miről beszélni.

3️⃣ Finanszírozási és strukturális kockázat
Mennyi saját erő van a projektben és mennyire átlátható a finanszírozási struktúra? Összhangban van-e a hitel futamideje és összege a beruházás megtérülésével?

Tíz év banki kockázatkezelői tapasztalat alapján a hiteldöntések belső kockázati logikán múlnak, nem jóindulaton. Az elutasítások többsége nem a projekt gyengesége, hanem a hiányos előkészítés és strukturálás következménye.
A sikeres finanszírozás nem a maximális hitelről, hanem az optimális, minden fél számára biztonságos kockázati struktúráról szól.

Célom, hogy
értékteremtő, hozzáértő, tiszta elvek mentén működő KKV-tulajdonosokat támogassak beruházási és vállalati finanszírozási döntéseikben.

Komplex pénzügyi helyzetekre nyújtok testre szabott, átgondolt finanszírozási megoldásokat — banki és ügyféloldali tapasztalatra építve.

Azért dolgozom, hogy

a KKV tulajdonosok partnereimnek ne legyen több álmatlan éjszakájuk a finanszírozás miatt
és vezetőként nyugodtan, bizalommal fókuszálhassanak a lényegre,

miközben megvalósítják fejlesztési elképzeléseiket.

Ha egyezik az elképzelésünk és van beruházási elképzelés, beszélgessünk egyet!

1 billion members | Manage your professional identity. Build and engage with your professional network. Access knowledge, insights and opportunities.

Cím

Dayka Gábor Utca 98
Gábor Utca
1112

Nyitvatartási idő

Hétfő 08:30 - 17:00
Kedd 08:30 - 17:00
Szerda 08:30 - 17:00
Csütörtök 08:30 - 17:00
Péntek 08:30 - 17:00

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Németh Dániel, személyi pénzügyi & finanszírozási partner új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Parancsikonok

Megosztás